Szolgáltatásaim

Szorongás, pánik kiegészítő kezelése

Könnyebb elviselni a halált, ha nem gondolunk rá, mint a gondolatát, még ha nem fenyeget is bennünket veszély.”

Blaise Pascal

A pánikbetegség a szorongásos betegségek közül a leggyakrabban előforduló tünetegyüttes, amely ma már szinte népbetegségnek tekinthető. Magyarországi viszonylatban, körülbelül 200-300 ezerre tehető a pánikbetegek száma, azonban a felismert és kezelt pánikbetegek száma sajnos ennek csak töredéke lehet. Ennek egyik oka, hogy a betegek nem megfelelô helyen kerülnek észlelésre, kivizsgálásra.

A pánikroham intenzív félelem vagy diszkomfortérzés hirtelen hulláma, amely néhány perc alatt tetőzik, valamint jól körülírható kezdete és vége van, kb. 10-20 perc az időtartama. Ezalatt az alábbi tünetek közül legalább 4 jelen van:

  • palpitáció (egyenetlen/szapora szívverés), heves szívdobogás,
  • remegés, reszketés, izzadás,
  • fulladás érzése, légszomj, mellkasi fajdalom,
  • diszkomfort, fuldoklás, torokszorulás,
  • szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés,
  • zsibbadás, bizsergés, hidegrázás
  • hevülés, hányinger,
  • hasi diszkomfort,
  • derealizáció (valószerűtlenség, realitás érzésének hiánya)
  • deperszonalizáció (mintha elszakadt volna önmagától),
  • halálfélelem, félelem a megőrüléstől, vagy az önkontroll elvesztésétől.

Az érintett a rohamot követően legalább egy hónapon keresztül további rohamok, vagy azok következményei miatt tartósan aggódik, vagy a viselkedése jelentősen megváltozik a rohamokkal összefüggésben, annak kivédése érdekében. Például kerül bizonyos helyzeteket, viselkedésformákat, vagy emberek társaságát, amelyeket összefüggésbe hoz a rosszullétekkel.


A kezeletlen pánikbetegség adekvát terápia híján számos visszafordíthatatlan organikus elváltozást okozhat, ezért rendkívül fontos a minél elôbbi felismerés és kezelésbe vétel.
A konzultációk célja ezekben az esetekben elsősorban a pánikrohamok fölötti kontroll elérése. Ehhez különböző terápiás módszereket vehetünk igénybe. A szakirodalmi adatok szerint a leghatékonyabb eredmény a különböző technikák kombinált alkalmazásával érhető el.
A tapasztalatok szerint a pánikbetegek igen jól reagálnak a relaxációs módszerekre, hiszen ezáltal kézhez kapnak egy eszközt, amelynek segítségével képesek lesznek önállóan elérni a szorongásos tünetek enyhülését és a rosszullétek időtartamának csökkenését.
Többféle relaxációs módszer létezik (pl. mélylégzés, progresszív relaxáció, autogén tréning, imagináció), és minden esetben személyre szabottan kell eldönteni, hogy melyik módszerrel érdemes dolgoznunk. A rendszeres relaxációnak hosszabb távon számos pozitív hatása van (ld. az autogén tréning menüpont alatt.)
A kognitív technikák célja, hogy a pánikrohamokat előidéző téves testiállapot-értelmezést (azaz amikor akár enyhe testi tünetek észlelése esetén rögtön a legrosszabbtól tart az ember) megpróbálja „kijavítani”. A páciens megtanulja felismerni e „hibás” sémákat és elsajátítja a helyzet ésszerű magyarázatait. Így, az új értelmezések birtokában, képessé válik arra, hogy időben megszakítsa a pánikrohamhoz vezető eseménysort.
A konzultációk során minden esetben szükség van egy önismereti munkára is, amely során feltárhatók a kliens megelőző élettörténetében a betegséghez vezető okok, előzmények. A szakemberrel való közös átgondolás, az átélt életesemények feldolgozása feltétlenül fontos a tünetmentesség hosszútávú eléréséhez.
Diagnosztizált pánikbetegség esetén legtöbbször szükség van pszichiátriai konzultációra is, amely során a gyógyszeres kezelési terv felállítására kerül sor.
Ugyanakkor a gyógyszeres terápia önmagában ritkán elégséges, mindenképpen érdemes ezt pszichológiai tanácsadással vagy pszichoterápiával is kiegészíteni.
Sok esetben megfelelő pszichológiai kezelés mellett a gyógyszerek szedése idővel fokozatosan elhagyható.
Ha idejében diagnosztizálják a pánikbetegséget, és az ember kellő segítséget kap, akkor nagy a gyógyulás esélye. Vizsgálatok tanúsága szerint a megfelelő terápia a pánikzavarral küszködők 70-90%-ának segít.